hnjwyzs.com
A beszéd ennek a nyelvi eszközrendszernek az egyéni és aktuális alkalmazása, a nyelv működtetése. Azaz tevékenység. Szia, mi volt ma az iskolában? Szia, semmi különös. Sok unalmas órám volt. Amikor beszélgetsz a szüleiddel, közös nyelvet használtok. A kommunikáció során a nyelvi elemeket és használati szabályaikat alkalmazod. Létrehozol szavakat, mondatokat, szövegeket. Nyelv mint jelrendszer kidolgozott tétel feladatok. Ha sütöttél vagy főztél már, akkor könnyen megértheted ezt a kapcsolódást. Ahhoz, hogy el tudd készíteni az ételt, követned kell a receptet lépésről lépésre, nem cserélheted fel a sorrendet, nem változtathatsz az összetevőkön. Így rendeződnek a nyelvi rendszer elemei is szintekbe. Tehát a nyelvi szinteket sem keverheted össze, mivel minden szint csak az alatta lévő szint elemeiből építkezhet. Olyan építődarabokból áll, mint a hangok, a szóelemek, a szavak, a szószerkezetek és legvégül a mondatok szintje. A nyelv legkisebb elemei a fonémák. Nem rendelkeznek önálló jelentéssel, csak jelentés-megkülönböztető szereppel. Kapcsolódási szabályszerűségeiket foglalják össze a magánhangzó- és mássalhangzótörvények.
Nap mint nap használjuk, akár beszélünk, akár írunk, de még akkor is, ha csupán gondolkodunk: a nyelv jelek összességéből áll, amelyek bizonyos szabályok szerint rendbe szerveződnek. Bevezető gondolatokMint minden rendszer, a nyelvi rendszer is két alapvető összetevőből áll: elemekből és az elemek elrendeződését meghatározó szabályokból. Harmadik összetevőként még megemlíthetünk egy sajátos jelenséget, a szokást, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyelv elsősorban nyelvhasználat közben létezik, tehát az is, hogy a nyelv időben létezik, vegyis van jelene, múltja, jövője, és folyamatosan változik. A változás az egész rendszert érinti, úgy a szabályokat, mint az elemeket; noha kétségtelen, hogy bizonyos fokú állandóság is jellemzi a nyelvet, e nélkül ugyanis nem értenénk meg egymást, nem lenne egy a nyelvhasználók számára közös alap, kód, amelyet – egy-egy beszélőközösségen belül – mindegyikük ismer. No de mi is változik akkor, amikor nyelv elemeinek változásáról beszélünk? Magyar nyelv mint idegen nyelv. Tulajdonképpen mik a nyelv elemei?
vagy külön hírmagyarázatként is • glossza: Rövid, tömör, szókimonód, ironikus, csattanóval záruló írás. Valamilyen kigúnyolható, pellengérre állítható valós jelenségből indul ki és azt bírálja. • a jegyzet: Valamilyen hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg. • nyílt levél: Valamilyen közérdekű a nyilvánosságra tartozó témáról szól. Címzettjeáltalában kitalált (fiktív). • olvasói levél: Lapokban olvasottakkal kapcsolatban közöl véleményt. A nyelv mint jelrendszer - Nyelvtan érettségi - Érettségi tételek. • kritika: Más néven műbírálat. Valamilyen műalkotásról készültbemutató értékelő írás Terjedhet az egyszerű bemutatástól a részletes tudományosan alátámasztott bírálatig. • ismertetés: Ajánló módon mutat be egy művet. • recenzió: Már értékeli és értelmezi a bemutatott művet. • a bírálat: Részletes recenzió mivel az értékelésen, és az értelmezésen kívül elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, és kifejti a mű üzenetét is. • a tanulmány és a monográfia: A tudományos szaksajtó műfaja. • az esszé: elmélkedő, elmélyült, irodalmi és tudományos jellegű, személyes hangvételű írás.
• a riport: Itt is fontos a személyes jelenlét, de míg a tudósító csak elbeszéli az eseményeket, addig a riporter részt vesz a cselekvésben. Legfontosabb jellemzője, hogy cselekménye van 3 része van: bevezetés, leírás (párbeszédes rész), befejezés. • interjú: Az újságíró kérdései segítségével, párbeszédes formában, a közönség számára érdekes információk hangzanak el egy-egy közérdekű dologgal kapcsolatban. Abban különbözik a riporttól, hogy az újságírónak itt csak faggató szerepe van, nem cselekszik. Avéleményközlő sajtóműfajok: Azokat a műfajokat soroljuk ide, amelyek a szerkesztők, újságírók, sőt néha az olvasók véleményét közlik valamiről. • a cikk: Egy kevert műfajt képvisel. Érettségi szóbeli tételek – nyelvtan 11. Tétel: Alaktan - Ingyenes PDF dokumentumok és e-könyvek. A cikkben összefonódik a korrekt tényszerű közlés a cikkíró véleményével. Ezek a jó cikkben egymásra épülnek, és jól kiegészítik egymást • a kommentár: Más néven hírmagyarázat. Hírek, információk megértését segíti elő azzal, hogy háttérmagyarázatot fűz hozzá. A kevésbé ismert eseményeket, fogalmakat magyarázza meg Előfordulhat hírbe foglalva.
Fajtái: - határozott - határozatlan Határozott: - tőszámnév -sorszámnév - törtszámnév képzője: -d pl. negye|d A számnevek leírása: 2000-ig egybeírjuk, 2000-től hármas tagolás szerint kötőjellel írjuk II. A viszonyszók Névelő - határozott: a, az nyomatékát vesztett mutató névmás pl.
(X+Y X+X vagy Y+Y) – progresszív (X+Y X+X; pl. : azzal) vagy regresszív (X+Y Y+Y; pl: avval) – írásban jelölt (pl. : azzal) vagy jelöletlen (pl: egészség) 3. ) Összeolvadás Két különböző mássalhangzó egy harmadik, általában hosszú mássalhangzóvá alakul. (X+Y Z; pl. : tetszik, adja) 4. ) Rövidülés Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, akiejtésben a hosszú megrövidül. (pl: mondd, szálldos) 10. tétel A morfémák szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében A beszédünkben szereplő szavakat alkotóelemeikre, szóelemekre, azaz morfémákra bonthatjuk. A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége Fajtái: tőmorféma és toldalékmorféma. A tőhöz kapcsolódó toldalékokat szuffixumnak nevezzük. Egyetlen toldaléktípus van, amely a tő előtt helyezkedik el, ez a felsőfok, ill. Nyelv mint jelrendszer kidolgozott tétel németül. a túlzófok jele A tő előtt álló toldaléktípus a prefixum. Alaktani viselkedése szerint: – szabadtő vagy szabad morféma Önmagában is lexikai egység. pl: bokor|ban, tél|en, víz|ben – kötött tő vagy kötött morféma Csak toldalékkal együtt alkot lexikai egységet.
nyelvtani szerkezet 1. igeragozás - múlt időelbeszélő, befejezett, régmúlt, folyamatos múlt - jövő időjelen idő, fog és kezd segédigék, -md>-nd jeles jövő idő (pl. Kidolgozott nyelvtan tételek. látand) - kettévált a határozott és az általános igeragozás 2. a névszók jelei ésragjai - terjedt a tárgyrag és a birtoktöbbesítő jel használata - egyre több rag keletkezett a névutókból (bele>-ba/-be, reá>-ra/-re) - a viszonyszók gazdagodása pl. igekötők c. ) a szókincs változásai - legközvetlenebbül a változások a szókincsben fedezhetők fel IV. A szavak csoportosítása - az ősi szókészlet, ami finnugor eredetű szavakból áll, kb.