hnjwyzs.com
KurzusinformációkA tantárgy címe:A Föld belső folyamataiFelelős oktató:Dr. Pál-Molnár ElemérTovábbi oktatók:-A tantárgy típusa:Szakmai tárgyLeírásElőfeltételek:-Az előadás rövid ismertetése:A tantárgy elsődleges célja a Föld felépítésének, belső folyamatainak és dinamikájának megismerése. Tematika:A Föld, mint égitest (a Naprendszer eredete és a Föld keletkezésével kapcsolatos elméletek, a Föld alakja és méretei). A geológiai idő. Földrengések és a Föld felépítése (belső földövek) [a földrengések okai, szeizmológia, a földrengések helyének meghatározása, a földrengések mérete, a földrengések hatásai, földrengés hazard, belső földövek (szeizmikus topográfia), a mag, a köpeny, a földkéreg, litoszféra és az asztenoszféra]. A Föld belső hője. A Föld gravitációs erőtere. A Föld mágneses erőtere. A litoszféra szerkezete és mozgásai (izosztázia, epirogenezis, orogenezis, tektogenezis; a földrengések és a lemeztektonika; a lemeztektonika tudománytörténeti előzményei; a lemeztektonika alapfogalma, geometriája).
A 21. században: a "nagyon mély" határa A jelenlegi kutatásokat a "nagyon mély" jobb megismerése érdekli. Különösen a földmag természete és pontos tulajdonságai. Például annak hőmérséklete. 2013-ban konvergáló eredmények magyarázzák a korábbi különbségeket, amelyek szerint a mag hőmérséklete a mélységtől függően 3800 ° C- ról 5500 ° C-ra alakulna. Megjegyzések és hivatkozások Ez a cikk részben vagy egészben a " Geológia " című cikkből származik (lásd a szerzők felsorolását). Megjegyzések ↑ Az oxigén minden burkolatban jelen van, így ez a Föld második leggyakoribb eleme (a bőség rangsorát a tömeg töredéke határozza meg). ↑ stabil kontinentális kéreg ( kraton) mélységének értéke; ez csak néhány km-re csökkenthető a hasadék zónáiban, vagy meghaladhatja a 70 km- t az orogén kéreggyökerek alatt. ↑ az óceáni kéreg átlagos értéke; ez a LOT (Lherzolite Ophiolite Type) kéregek körül 7 km - re, a nagyon régi kéregek esetében pedig 15 km-re csökkenthető. ↑ A nyomás növekedésével az olivin kristályszerkezete megváltozik, és azonos kémiai összetételű, de eltérő szerkezetű ásványi fázisokban jelenik meg (polimorfok).
Középszint: Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. Emelt szint: Ismerje fel a geoszférák közötti kapcsolatokat. Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. Ismerje a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát. - Földünk 4, 6 milliárd éves - elváltak a szilárd, folyékony, légnemű anyagok, sűrűségük szerint rendeződtekA Föld gömbhéjai: litoszféra (kőzetburok) a földköpennyel és földmaggal (asztenoszféra) hidroszféra (vízburok) atmoszféra (levegőburok) bioszféra (élővilág burka) A Föld felépítésével, belsejével, szerkezetével foglalkozó tudomány a geológia, fizikai jelenségeit a geofizika, kémiai folyamatait pedig a geokémia kutatja.
Az egész földgömbön átterjedő rezgéseket hasonlóan rögzítik. Ezekre a hullámjelenségekre olyan fizikai törvények vonatkoznak, mint a reflexió vagy a fénytörés. Analógia szerint a szeizmikus hullámok "fénysugaraként viselkednek". Így a Snell-Descartes-féle törés-törvények alkalmazásával arra következtetünk, hogy nem mindegyik mozog ugyanolyan sebességgel, attól függően, hogy milyen közegen haladnak keresztül. A hullámok által megtett távolságnak megfelelő időgörbék alapos vizsgálata lehetővé teszi a Föld tartalmának értékelését: egy hullám lassabban halad egy lágyabb anyagban ( alacsonyabb sűrűségű), és gyorsabban egy hullámban. több anyag. kemény ( nagyobb a sűrűség). A hullámok típusai Meg kell jegyezni, hogy a szeizmikus tomográfiában vizsgált hullámok azok a háttérhullámok, amelyek minden irányban bejárják a földgömböt. Az emberi szerkezetek károsodását okozó felszíni hullámok csak a kéregben terjednek, és nem adnak információt a mély rétegekről. A hullámok kétféle típusúak: P és S. Bizonyos hullámok gyorsan megérkeznek: ők a P hullámok (mint az Első); mások késik és később kerülnek rögzítésre: ezek S hullámok (mint a Seconds).
Ez egyelőre nem tette lehetővé a dinamóhatás kimutatását egy lassan forgó gömbben, de a konvekciós oszlopok kialakulását mutatta bizonyos hőmérsékleteken, a folyadékok viszkozitásától és a forgási sebességtől függően. Ezek a mozgások nyilvánvalóan kompatibilisek azzal, amit a Föld elektromágneses mezőjéről tudunk. A meteoritok vizsgálata Annak megértése érdekében, hogy a Föld egymást követő rétegei hogyan differenciálódtak fokozatosan, hasznos megismerni az őt megszülető primitív anyag pontos összetételét. Alapvető elemei a vas, a nikkel és a szilikátok. Ezek az elemek (és még sok más) megtalálhatók a meteoritok egyik típusában, amelyet kondritoknak neveznek. A fúzió után megszilárdult szilikátok kis gömb alakú zónáit, a kondrulákat tartalmazzák, amelyek nevéből erednek ezek a meteoritok. Néhány közülük, mint az Allende kondrit, fémes vas és vasoxid keverékét, valamint nagy mennyiségű szenet tartalmaz. Mások, mint Indarch chondritis, fémvas és ensztatit, a földköpenyben rendkívül gyakori magnézium-szilikát (MgSiO 3).
A mag is két részre osztható. A külső mag olvadt állapotú, néhány százalékban tartalmaz könnyebb elemeket (pl. szilicium, kén). A belső mag kevesebb könnyű elemet tartalmaz, mint a külső mag és szilárd halmazállapotú. A Föld szerkezetének sematikus képe. Részletek Módosítás: 2014. január 08.
Globális lemeztektonika (divergens lemezszegélyek; az óceáni medencék kialakulása; vulkanizmus az óceánközépi hátságon; konvergens lemezszegélyek; a geoszinklinálisok kialakulása; szubdukciós övezetek felépítése és vulkanizmusa; lemezen belüli tektonikai és vulkáni jelenségek; geoszinklinális szerkezetek és a lánchegységek kialakulása). A litoszféra evolúciója. Ajánlott irodalom:Báldi, T. (1992): Elemző (általános) földtan I-II. ELTE TTK, ernicoff, S. (1999): Geology. An Introduction to Physical Geology. Houghton Mifflin Company,, L. (1992): Általános természeti földrajz I. JATEPress, Szeged. Karátson, D. (1998): Vulkanológia I. Egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó,, C., McGeary, D., Carlson, D. (1999):Physical Geology. WCB McGraw, New York. Tarbuck, E. J., Lutgens, F. K. (1993): Earth, an introduction to physical geology. Prentice Hall, New ompson, G. R., Turk, J. (1998): Introduction to physical geology. Saunders College Publishing, Orlando. Wicander, R., Monroe, J. S. (1999): Essentials of geology.