hnjwyzs.com
[17]Michelet, Jules. A francia forradalom története (Charles Cocks, ford., 1847) online Michelet, Jules (1844). Franciaország története. Trans. WK Kelly (csak 1–2. kötet). Michelet, Jules. A történelemről: Bevezetés a világtörténelembe (1831); Megnyitó beszéd az Irodalmi Karon (1834); Előszó Franciaország történetéhez (1869). Flora Kimmich, Lionel Gossman és Edward K. Kaplan. Cambridge, Egyesült Királyság: Open Book Publishers, 2013. Franciaország története v 1 angol fordítás Franciaország története v 2 angol fordításA francia forradalom történetírása^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Az előző mondatok közül egy vagy több olyan publikációt tartalmaz, amely már nyilvánosan hozzáférhető: Chisholm, Hugh, szerk. (1911). " Michelet, Jules ". Encyclopædia Britannica (11. kiadás). Ujkortortenet.hu. Cambridge University Press. ^ Michelet, Jules. Franciaország története, ford. GH Smith (New York: D. Appleton, 1847) ↑ Murray, P. és Murray, L. (1963) The Art of the Renaissance. London: Thames & Hudson (Művészetek Világa), p. 9.
1995, Maecenas. Shennan, Andrew: De Gaulle. 1997, Akadémiai Kiadó. Robert M. Utley: A lándzsa és a pajzs. Ülő Bika élete és kora. 2004, Osiris Kiadó. TANULMÁNYOK Bánk bán tragikuma. =Jelentkezünk, 1975. május, 26. kiadvány, 23—31. A Sátán és az irodalom. =Jelentkezünk, 1976. december, 28. kiadvány, 44—47. Danton vagy Robespierre? =Világosság, 1982. sz. 93—101. Albert Soboul, a francia forradalom történésze. (Új kötet—régi viták)=Világtörténet, 1982. 4. Francois Furet: A francia forradalom története | antikvár | bookline. sz.. 93—105. L'historiographie hongroise de la Révolution française depuis 1945. =Specimina NovaDissertationum... Pars secunda, 1986. 3—19. Buonarroti és az Egyenlők összeesküvése. (Utószó, jegyzetek)=Philippe Buonarroti: Összeesküvés az egyenlőségért. 1987, Európa Kiadó. 393—423. A nagy francia forradalom, a polgárság és a kapitalizmus. Egy historiográfiai vita története. =Világtörténet, 1987. 47—74. =Echos lointains de la Révolution française. Paris, 1988, Publications Langues O. 299—327. Danton vagy Robespierre? Egy historiográfiai vita története.
KérdésekAz alábbi kérdések az 1793. évi alkotmány ábrájára vonatkoznak. Az egyes kérdések megválaszolását követően mutasd be az 1793-as francia alkotmányos terveket. Előadásod során koncentrálj a lényegi összefüggésekre! 1. Mi volt az államforma? "a. Mire alapozod a fenti kérdésre adott válaszod? b. Milyen események játszottak közre ezen államforma létrejöttében? "2. Milyen hatalmi ágak ismerhetők fel? "a. Hogyan viszonyulnak egymáshoz? b. Érvényesül-e a hatalommegosztás elve? Kinek a politikai filozófiai elképzelései jutnak eszerint érvényre? c. Mely elemek utalnak erre? "3. Melyik testület feladata volt a törvényhozás? "a. Kikből állt a törvényhozó szerv? b. Hogyan választották meg a tagjait? c. Kinek a politikai filozófiai elvei jutottak érvényre a választójogosultság körének meghatározása és a választási eljárás érvényesítésekor? d. Hány házból állt a törvényhozó hatalom? e. Mennyi időre szólt a képviselői mandátum? f. Milyen jogkörrel ruházták fel? Francois furet a francia forradalom története teljes film. g. Miként és mely személy, testület jogosult a törvények szentesítésére?
Ők a forradalmat a (valamennyi áldozatot igazoló) társadalmi haladás nagyszabású győzelmének tekintették. Furet és társai ezzel szemben úgy látták, hogy a régi nemesség egyáltalán nem volt dekadens, élősdi osztály, a régi királyság pedig nem volt zsarnoki jellegű, sőt a társadalmi-gazdasági fejlődést sem korlátozta. Az állam és a társadalom demokratizálása természetesen ezzel együtt is elkerülhetetlen volt, a folyamat erőszakos jellegének a megünneplését azonban semmi sem indokolja. Ha pedig a forradalmi terror és a diktatúra nem a nemesség és a polgárság társadalmi ellentétének szükségszerű eredménye volt, hanem egy sajátos ideológiai és politikai helyzet egyedi következménye, akkor egyetlen későbbi forradalmat és diktatúrát sem igazolhatunk a francia forradalomra való hivatkozással. Francois furet a francia forradalom története 7. A "nagy" forradalom nem egyetemes érvényű példa többé, amelynek emlékét csak levett kalappal idézheti fel az utókor, hanem egyedi jelenség. Ami pedig a következményeit illeti, nem egy új gazdasági-társadalmi rendet vezetett be (a kapitalizmus csak ötven évvel később, az 1840-es években indult fejlődésnek Franciaországban), hanem tisztázta és kodifikálta a korábbi évszázadok társadalmi átalakulásának eredményeit: az országot immár nem a rang, hanem a vagyon előkelősége kormányozta.
A kéziratos és nyomtatott tekintélyek utáni kutatása igen fáradságos volt, de élénk fantáziája, valamint erős vallási és politikai előítéletei arra késztették, hogy mindent sajátos szemszögből szemléljen. [1] A történelmi események kezelése egyenetlen. Michelet azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a történelemnek "a népre kell koncentrálnia, nem csak a vezetőire vagy intézményeire" [13]. egyértelműen a francia forradalomból merített ihletet. Michelet volt az egyik első történész, aki ezeket a liberális elveket alkalmazta a történettudományban. Megalkuvás nélkül ellenséges volt Michelet a birodalommal szemben, annak bukása 1870-ben, Franciaország Poroszországtól elszenvedett veresége és a következő évben a Párizsi Kommün felemelkedése és bukása közepette, ismét cselekvésre ösztönözte. Nemcsak leveleket és röpiratokat írt a küzdelem során, hanem annak befejeztével elhatározta, hogy befejezi azt a hatalmas feladatot, amelyet két nagy történelme majdnem lefedett a Histoire du XIXe siècle. A francia forradalom története · François Furet · Könyv · Moly. Nem élte meg azonban, hogy messzebbre vigye, mint a waterlooi csatát, és a legjobb kritikát talán az utolsó kötet bevezetőjének nyitószavai tartalmazzák – " l'âge me presse " ("kor siet engem" ").