hnjwyzs.com
A fogmosás időtartama sem mindegy: legalább 2 percig mossunk fogat. Ne sajnáljuk az időnket az egészségünkre, kiváltképp a fogainkra fordítani! Egyes elektromos fogkefék ma már beépített időzítővel rendelkeznek, ami segít a kétperces intervallum betartásában. A fogmosás helyes technikája Bár több fajta fogmosási technika is létezik, érdemes a következő pár szempontot figyelembe venni minden alkalommal: Borsónyi mennyiségű fogkrémet nyomjunk a fogkefére. A fogkefe sörtéinek és a fogak által bezárt dőlésszög 45 fokos legyen Egyszerre 2-3 fog külső felszínét tisztítsuk meg, egymás után haladva, függőleges mozgásokkal A belső felületet hasonló módon tisztítsuk Az első fogak belső felszínének tisztása könnyebb, ha a fogkefét függőlegesen tartjuk Ezt a mozdulatot foganként (2-3 foganként) legalább 5ször ismételjük meg A rágófelszínek megtisztításához helyezzük a fogkefét a fogak felszínére és enyhén mozgassuk előre-hátra. Háromhavonta cseréljünk fogkefét Két fogmosás között mindig hagyjuk megszáradni a fogkefét.
A TV macitól látott vízszintes irányú húzogatást felejtsük el! Ne utánozzuk, mert erőteljesebb sikálás fognyaki kopással járhat. Ami először csak fognyaki érzékenységet okoz, de hosszú távon a fogak elvesztéséhez is hozzájárulhat. A rágófelszíneken lehet vízszintes és körkörös irányú tisztító mozdulatokat végezni. A fogmosás során távolítjuk el a fogakon és az ínyen a felhalmozódott lepedéket, a plakkot. amely gyakorlatilag egy ragacsos bakteriális film. Ezen, a savakat termelő baktériumok (legveszélyesebb közülük a Streptococcus mutans) és anyagcseretermékeik halmozódnak fel, melyek végső soron a fogszuvasodást okozzák, valamint felelősek az íny- és a fogágybetegségek kialakulásáért. Bár a fogzománc testünk legkeményebb anyaga, a szájüregben képződő savaknak hosszú távon mégsem tud ellenágaink egészsége szempontjából a legmegfelelőbb az lenne, ha minden étkezét fogmosás követne! Ami előtt többször öblítsük ki tiszta vízzel a szájüreget, a savas közeg kémhatását csökkentve. Napi kétszer, reggeli után és este mindenképpen mossunk fogat, nem megfeletkezve a nyelvünkről sem.
2016. január 25. szerző: Dr. Makausz Gyula Fogmosás kapcsán nagyon fontos kérdés, hogy ismerjük-e a helyes fogmosási technikát. Nem elég a jó fogkefe, ha nem megfelelően használjuk. Ezért szájhigiéniai teszünk második kérdése a fogmosási technikára vonatkozott. Itt is megadtunk három válaszlehetőséget, most ezeket vesszük sorra: a) jobbra-balra intenzív sikáló mozdulatok Körülbelül ez az a mozdulat, amit régen a TV-Macitól láttunk. Ne utánozzuk! A jobbra-balra sikáló mozdulatok nem követik az ínyszélt és a fogak anatómiai formáját. A fogak első felületét tisztítja, ami tisztítás szempontjából a legkevésbé lényeges, hiszen ezek a felületek jóformán öntisztulóak, az evés, beszéd stb. által. Azonban a külső és belső fogfelszíneken egyáltalán nem hatékony. Veszélye továbbá, hogy az erős sikálás, "a kitartó, rossz technika", fognyaki érzékenységhez és kopáshoz vezethet. A sikáló mozdulatoknak egyetlen helyen van létjogosultságuk: a rágófelszíneken. b) körkörös, ínyt is elérő mozdulatsor A körkörös, ínyt is elérő mozdulatsor a helyes fogmosási technika, de kizárólag kis fejű, puha sörtéjű, sokcsomós fogkefével érvényes.
Savhatás után legalább fél-egy órát javasolt várni annak érdekében, hogy a zománcból, illetve a fog kemény szöveteiből kioldódott foganyag képes legyen a remineralizációra, vagyis az ásványi anyag visszaépülésére, és azt a fogkefével ne dörzsöljük le azonnal. A saverózió tünetei széles spektrum között változhatnak a láthatatlan elváltozástól akár az elviselhetetlen fájdalomig. A kopásokat nehéz tisztítani, növelhetik a plakkok képződését, a környező szövetek is begyulladhatnak, és ezek is okozhatnak panaszokat, vérzést, fájdalmat. Az előrehaladott folyamat a fog teljes integritását is veszélyeztetheti, megnyílhat a fogbélcsatorna, és gyökérkezelés is lehet a vége a fogorvos szerint. A parodontológus úgy véli, a magyar emberek legtöbbje nagyon lelkes fogmosó, ám ez nem feltétlenül társul jó fogmosási technikával. Emiatt ugyancsak előfordulhatnak szuvasodások, ínygyulladások, ami fogágybetegségbe is torkollhat. Arról már mi is írtunk, hogy a jó technika mindennek az alapja, ugyanis egy méregdrága fogkefével is lehet rosszul mosni a fogat, és egy olcsóval is jól.
– A tavalyi szezonban próbáltam ki, hogy teljesen ökológiai gazdálkodásban hogyan viselkednek különböző burgonyafajták, mekkora rezisztenciát mutatnak főként a gombás megbetegedések ellen. Keszthelyi burgonya kutató intézet prp kezelés. Akkor még négy fajtával próbálkoztam, de már feltűntek kirívó különbségek a fajták között, így született az ötlet, hogy érdemes lenne átfogóbban foglalkozni a témával, több gazdaságot bevonni és dokumentálni is az eredményeket – vélekedett Mogyorós László. A kísérlet megtervezését, követését és dokumentálását Rodics Gergellyel, az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület igazgatójával együtt végezték. Az Egyesület – egy EU-s Erasmus-támogatás segítségével – finanszírozza a kísérlet során forgatott film elkészítését is, amely amikor elkészül, bárki számára megtekinthető lesz. Mint megtudtuk, a kísérlet során számos intézettel és egyesülettel tartották a kapcsolatot, mint a Gyimesvölgyi Biogazdák Egyesülete, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől Mara Gyöngyvérrel, a Keszthelyi Burgonyakutató Intézettől Polgár Zsolt igazgatóval, a magyarországi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől Papp Orsolyával, Sárvári István burgonyanemesítővel, illetve több helyi burgonyatermesztő gazdával.
Lépéshátrányban "Az országos termésátlag valóban alacsony, mintegy fele a vezető nyugat-európai országokénak. A komolyabb nagyüzemek rendszeresen elérik a 40 tonnát, míg a legintenzívebben termelő kis- és közepes gazdáknál nem ritka a 70-80 tonnás átlagtermés – mondja Polgár Zsolt, a keszthelyi Burgonya Kutatási Központ igazgatója. Az alacsony országos termésátlag oka többek közt a 10 százalék alatti fémzárolt vetőgumó használat, a magas visszaültetési arány, az ellenőrizetlen "fekete" vetőgumó-kereskedelem, valamint a rossz fajtaválasztás. Polgár Zsolt szerint a termelők többsége olyan külföldi fajtákat termeszt, amelyek a mi körülményeink között nem mindenben képesek a rájuk jellemző termésmennyiséget és minőséget produkálni. Nem kedvező az alacsony technológiai színvonal és fegyelem sem. A termelés javarészt öntözetlen körülmények között folyik. Keszthelyi burgonya kutató intézet 2021. Ahol öntöznek, jobbára ott sem a korszerű mikroszórófejes, vagy csepegető öntözéses módszerrel teszik. A talajművelés, ültetés és növényvédelem gépei műszaki színvonalban általában messze elmaradnak a nyugat-európaitól.
Vírusellenálló chipsfajtájuk (Arany Chipke) egyedülálló, de igen jelentős eredménynek számít a szuperkorai csoportba tartozó Botond fajta kinemesítése, valamint a salátaburgonyának való Basa fajta is. Mindezeket a nemesítési irányokat kiváló étkezési minőséggel is tudták ötvözni. A Nébih rámutatott, hogy több magánnemesítő is van Magyarországon, azonban az ő fajtáikat kis mennyiségben szaporítják (dr. Kruppa József - Pannónia, Nyíregyházi Kutatóintézet - Boglárka, illetve a Sárvári Agró Kft. fajtái). A burgonyafajták felhasználási célok szerinti megkülönböztetésére az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozott. Sok volt az esőből a burgonyának is – Agrárágazat. Többek között ennek hatására frissítette a Nébih a burgonya metodikáját 2018-ban. Ennek lényege, hogy a felhasználási érték meghatározása főzési-sütési próba, valamint ízbírálat alapján történik. A metodika szerint különféle csoportokban vizsgáljuk a fajtákat: étkezési/asztali fajta, mélyfagyasztott hasábburgonya, püré-pehely, mélyhűtött hasábburgonya, lenleg 23 államilag elismert fajta szerepel az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken.
Ott, ahol a burgonyának legkedvezőbbek a környezeti feltételek (hűvös, csapadékos a klíma, kevesebb a kórokozó). Bár a Nyugat-Európai fajták genetikailag ugyanúgy fogékonyak a betegségekre, az éghajlati adottságok lehetővé teszik, hogy ott helyben relatíve egészségesen lehessen szaporítani őket. "Nálunk azonban nem lehetett és ma sem lehet biztonsággal vírusfogékony fajtákból egészséges vetőgumót előállítani" – mondja Polgár. Keszthelyi burgonya kutató intézet w. Az importált vetőgumó azonban átlagban csupán két évig biztosítja az elvárt termést, ezalatt persze megbetegszik és egyre csökkenő termésátlagot és rosszabb minőséget produkál. Turbósított nemesítésAz már a múlt század közepén is nyilvánvaló volt, hogy a kórokozókkal szembeni védelem kulcsát a rezisztens vadfajok jelentik. A keszthelyi Georgikonon 1960-ban alapított, a saját vetőgumó előállítás népgazdasági (mai kifejezéssel: stratégiai) fontosságára tekintettel szellemi és anyagi erőforrásokkal egyaránt kistafírozott burgonyakutató intézet "rezisztencianemesítési" programja a nemzetközi tudomány eredményein alapult.
Ha túl hamar barnulna, fedjük le alufóliával. Készíthetjük ennél lassabban is (érdemes kísérletezni): ez esetben állítsuk a hőt 120° C-ra, és mintegy 2 óráig hagyjuk a sütőben. Amikor kész, 50° C fokos sütőben, alufóliával lefedve, további 1 órán át melegen lehet tartani. Lehet a tejszín felét 30%-os tejföllel helyettesíteni, és a felforralt tejbe füstölt császárszalonnát vagy szalonnabőrt áztatni egy időre, így egyfajta rakott krumpli érzete lesz az ételnek – különösen, ha egy bevert tojást is adunk hozzá. Burgonyagraten gombával Készíthetjük a szezon friss gombáival vagy szárítottal. Használhatunk kucsmagombát, trombitagombát, szekfűgombát vagy mást. Ha szárított, akkor előző este beáztatjuk. Burgonyából importra szorulunk, de tudományos szempontból Magyarország valódi krumplinagyhatalom - Qubit. Másnap a gomba áztatólevét szárnyashúslevessel együtt koncentráljuk. Tejfölt (crème fraîche-t) és tejet, végül ízesítőcsokrot adunk hozzá, és továbbkoncentráljuk. Ezzel öntjük fel a vastagon kivajazott tepsibe lerakott, vékonyra szeletelt krumplit. Sózzuk, szerecsendiót reszelünk rá, 180 fokos sütőben készítjük, míg a krunpli fel nem szívja az összes nedvességet.
Pálfy János úgy becsülte, hogy hektáronként 25 tonnás termésre van kilátása. Összességében elmondható, hogy már évek, évtizedek óta lejtmenetben a magyarországi burgonyatermesztés. A termőterület egyre fogy, a hazai burgonyafogyasztás közel felét már importburgonyával kell fedezni. A klímaváltozás miatt pedig eljutottunk oda, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé lehet megtermelni ezt a növényt. Ha a magyar gazdák meg akarják állítani ezeket a trendeket, ahhoz óriási beruházásokra lesz szükség, elsősorban az öntözésfejlesztés terén. Kutatóközpontok és laboratóriumok | SZIE. Címlapkép: Getty Images
sárgadinnye, dohány, paradicsom, burgonya) is károsítja. A R. solanacearum egész Európában, így Magyarországon is, karantén kórokozónak számít, ezért a fertőzött burgonyagumót meg kell semmisíteni. A baktérium széleskörű elterjedtsége nagyban csökkentette a hazai vetőgumó-előállítást. Mivel hatékony vegyszeres védekezés nem ismert a kórokozó ellen, így a burgonyát elsősorban genetikai rezisztencia kialakításával lehetne megvédeni. Célunk a burgonya R. solanaceraum baktériumos fertőzésre adott védekezési reakcióinak molekuláris szintű jellemzése és az ellenállóság növelése az ún. fogékonysági gének célzott mutagenezissel történő kiütésével. A kísérleteket konzorciumi partnerként az Agrártudományi Kutatóközpont kutatóival közösen végezzük. Csoport főbb publikációi: 10 legjelentősebb publikáció Silhavy D, Hutvágner G, Barta E, Bánfalvi Z*. Isolation and characterization of a water-stress-inducible cDNA clone from Solanum chacoense. Plant Mol Biol. 1995 27:587-595. doi: 10. 1007/BF00019324 Lovas A, Bimbó A, Szabó L, Bánfalvi Z*.